Mondatok

Tartalom

Ne akarj mindent egy mondatba zsúfolni: egy mondat egy dologról szóljon, egy információt adjon át. Szükség esetén még egy szorosan hozzákapcsolódó információval is kiegészítheted a mondatot.

Hossz

Minél hosszabb mondatot írsz, annál jobban megterheled az olvasód rövidtávú memóriáját, hiszen annál több mindent kell észben tartania. Ráadásul minél hosszabb a mondat, annál bonyolultabb lesz. Írj tehát rövid mondatokat: ha lehet, 15-20 szónál ne legyenek hosszabbak. Érdemes váltogatni a rövidebb és hosszabb mondatokat, hogy ne legyen túl monoton a szöveged.

Ha kettőnél több tagmondatod van, érdemes újraolvasni a mondatot, nem tudsz-e rajta egyszerűsíteni. Háromnál több tagmondatod csak nagyon indokolt esetben legyen.

Mondatszerkezet

A legfontosabb szabály, hogy aktív mondatokat írj, és kerüld a szenvedő szerkezetet (pl. “megrendezésre kerül”). A szenvedő szerkezetnél nem tudod, ki cselekszik, ki fogja megrendezni azt az eseményt. Legyen egyértelmű, ki és mit tesz (azaz mi a mondat alanya és az állítmánya).

Mint minden szabály alól, ez alól is van néhány kivétel. Nem kell feltétlenül tisztáznod a cselekvőt, ha:

  • a mondat tárgya a fontos, nem az alanya (“kiszabadították a túszt a bankrablók fogságából”)
  • az egyenes megfogalmazás túl ellenséges lenne (“szolgáltatása korlátozásra került”)
  • el akarod kenni a felelősséget (“az Ön aktája nem található”).

Ne félj felszólító módot használni ott, ahol szükség van rá. Attól nem leszel udvariasabb, ha úgy fogalmazol, hogy “az ügyfél kérelmére indul az eljárás”, csak az olvasódnak kell többet gondolkoznia. Mondd azt, hogy “Kérjen engedélyt/felülvizsgálatot/stb.”, és rögtön egyértelmű, kinek mit kell tennie.

Kerüld az udvariaskodó feltételes módot. Nem a “segítségét szeretném kérni”, hanem “kérem a segítségét”. Így az is egyértelmű, hogy most kéred, nem pedig majd egyszer valamikor.

Inkább állító, mint tagadó mondatokat használj. Ha tagadsz valamit (pl. “nem könnyű”), akkor az olvasódnak először el kell képzelnie az állítást, majd annak az ellentétét. Megspórolhatod neki ezt a munkát, ha rögtön azt mondod, hogy “nehéz”.  Még rosszabb a “Nem kell fizetnie, kivéve, ha…” típusú mondat, ahol a tagadás tagadását kell elképzelni. Helyette írd azt, hogy “Csak akkor kell fizetnie, ha…”.

Egyes esetekben persze van helye a tagadásnak is, különösen, ha felszólítást adsz. A “Ne ölj” parancsolatát nehéz lenne tagadás nélkül megfogalmazni.

Kösd össze a mondatokat, legyen egyértelmű, hogyan kapcsolódnak egymáshoz: kiegészíti az előző mondatot, ellentmond neki, megmagyarázza stb. Ezzel összefüggő tévhit, hogy kötőszóval nem kezdünk mondatot. De nyugodtan kezdj kötőszóval mondatot, az olvasód hálás lesz az átkötésért.

Kerüld az angolos (tükörfordított) mondatszerkezeteket. Például:

  • “Ami nekem a legjobban tetszik, az az, hogy…” (“What I like most is that…”)
    melynek magyar megfelelője: “Nekem az tetszik a legjobban, hogy…”
  • “Azt kívántam, bárcsak ne jöttem volna későn” (“I wished I hadn’t come late.”)
    magyarul: “Bántam, hogy elkéstem.” vagy “Bár jöttem volna idejében!”

(A példák forrása Tótfalusi István: Hogy mi ne legyünk angol nyelvi gyarmat c. cikke)

Ne halmozd a főneveket, legyen egyértelmű a mondat szerkezete. Nézzünk néhány példát:

  • “A vallomás tételének megtagadása…”
    magyarul: “Ha megtagadja a vallomást…”
  • “Amennyiben az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság hitelt érdemlő igazolására szolgáló eredeti dokumentum bemutatása akadályba ütközik…”
    magyarul: “Ha nem tudja hitelesen igazolni azt, hogy jogosult egészségügyi szolgáltatásra…”

Szórend

Az alany és az állítmány lehetőleg a mondat elején szerepeljen: ne kelljen túl sok mindent észben tartania az olvasónak, mire kiderül, miről is szól a mondat.

A legjobban a mondatok elejére és a végére emlékezünk. Ennek megfelelően vagy a fontos információkkal indíts, vagy azt hagyd a végére, de semmiképp se rejtsd el a mondat közepén.

A magyarban a szórend módosítja a jelentést. Nem mindegy, hogy “a piros gombot nyomja meg [és ne a fehéret]”, vagy “nyomja meg a piros gombot”.  A hangsúlyos elem általában előre kerül. Ugyanígy számít az is, hova teszed az igekötőt: “a Bizottság hozta meg a döntést” nem ugyanazt jelenti, mint “a Bizottság meghozta a döntést”.

A feltételes mondatot a feltétellel indítsd. Hasonlítsuk össze a következő mondatokat:

  • Szerezzen be hozzájáruló nyilatkozatot, ha nem ön a kizárólagos tulajdonos.
  • Ha nem ön a kizárólagos tulajdonos, szerezzen be hozzájáruló nyilatkozatot.

Ha a feltétel nem vonatkozik az olvasóra, akkor a hozzájáruló nyilatkozattal nem kell törődnie. De ha a feltétel a mondat végén szerepel, akkor kénytelen elolvasni és értelmezni a mondat első felét is.


Következő oldal >